Gyermekjövő-tervezés I.

Bölcsöde, Óvoda

Gyermekjövő-tervezés I. // Bölcsöde, Óvoda

Sokszor beszélünk arról – mert sajnos igaz, és felelős szülőként minden, amit ebben a helyzetben tenni tudunk, nagyon fontos – hogy válságban van a közoktatás, egyre inkább a lexikális tudást, a versenyzésen alapuló teljesítést erősítik, és egyre emelkednek a költségek, már az eddig államilag finanszírozott verziók esetében is, de drasztikusan akkor, ha valamilyen magánintézménybe vinnénk gyermekünket, esetleg később külföldi továbbtanulást finanszíroznánk (mely a hazai fiatalok körében továbbra is töretlen népszerűségnek örvend).

 

A megrázó valóság azonban sajnos az, hogy ez a probléma nem vár 6-7 vagy 18-20 évig,  gyakran már gyermekünk 2-3 éves korában megjelenik.

 

 

Miről is van szó?

 

Még a szüleink számára is teljesen természetes volt, hogy VAN állami bölcsődei férőhely, amennyiben a gyermekeik 3 éves kora előtt visszatérnének a munkába – s ez sajnos, igen gyakran nemhogy három, de inkább egy éves kor körül, általában legkésőbb a GYED lejártakor megtörténik, elsősorban anyagi okokból. Természetesen, az állami bölcsődéknek is van költsége, azonban, főleg a magánintézményekhez képest, elég jelképes. Férőhely viszont annyira kevés, hogy nagyon sok anyuka már pocakosan előre beíratja születendő gyermekét… amennyiben előre tudja, mikor és hogyan tér majd vissza a munkába.

 

Az élet azonban tartogat váratlan helyzeteket is – ahogy egyik kedves ügyfelünkkel is történt:

 

„Eredetileg nem volt tervben sem magánbölcsi, sem más magánverzió… úgy vártuk az első gyermekünket, hogy egy 3 éves tündérmese lebegett a szemünk előtt, a végén azonban nem maradt más megoldás. Amikor kiderült, hogy úton van a második kislányunk, már benne voltunk a keresgélésben a nagyobbik lányommal, mivel a munkahelyemen olyan szituáció alakult közben, hogy nagyon kellett a munkám, így  kötetlen munkaidőben dolgoztam már mellette, és volt egy nagyon kedves dadusunk, aki heti 2-3 délelőttre elvitte kalandozni, azonban ez az ő igényeinek hamarosan kevés, a mi pénztárcánknak pedig lassan sok lett. Így minden szempontból ésszerűbbnek látszott, hogy bölcsit vagy esetleg már ovit keressünk… Nos, a bölcsinél közölték, hogy a „második félévre”, vagyis januártól nyárig már nincs hely, hiába dolgozom (…és még csoda, hogy egyáltalán szóba jött és nem hajtottak el azzal, hogy már a terhességem alatt be kellett volna íratnom..) . Szeptembertől talán lenne, de akkor ugye már „otthon leszek”, vagyis automatikusan a lista végére kerülünk. Ovit 2.5 évesen szintén nem volt esélyünk kezdeni, mert nem volt még megbízhatóan szobatiszta, a körzeti ovinak stabil rossz híre volt, a választott ovink pedig tele volt körzetes szobatiszta 3-3.5 évesekkel. Anyaként szerettem volna a legmegnyugtatóbb és legjobb megoldást, hiszen egy kistestvér születése és maga a beszokás is meglehetősen nagy érzelmi traumát jelent külön-külön is. Maradt egy utolsó pillanatban megcsípett családi napközi, ahol fél napra írattuk be, és bár kicsit meg kellett húznunk a költségvetést, a mai napig nem tudom, hogy oldottam volna meg – mivel más segítségünk nincs és nem is volt – két nem túl jó alvó picivel és egy folyton dolgozó férjjel mindazt a feladatot, ami ránk szakad…”

 

 

Szüleink korosztálya számára az általános bölcsődei ellátás módja is sokkal elfogadottabb volt – mivel nem igazán volt választási lehetőség. Ma már az édesanyák többsége bizony elborzadna azon, hogy az egy éves kicsiket a nap egy megadott pontján egyszerre biliztessék, akár kell nekik, akár nem.

 

A magánbölcsődék és családi napközik szaporodásának egyik oka tehát az államilag biztosított ellátásban keletkező hiány, a másik viszont, hogy az ellátás minőségével kapcsolatban is sokkal magasabb és komplexebb igények jelentek meg a szülők részéről.

 

Akik tudatosan, nem ad hoc módon választják a magánellátást, általában a fokozott rugalmasság, személyes figyelem, az otthonosság, családias légkör, a kis létszám és a minőségi étkezések miatt döntenek így – egy másik csoport pedig már kifejezetten a magánintézmények által nyújtott  plusz szolgáltatások (idegen nyelvű anyanyelvi szintű környezet, művészeti vagy sport külön programok, stb.. ) kedvéért fizetik meg az igen borsos plusz költségeket.

 

 

Mit érdemes átgondolni?

 

Nagyon sok édesanya tudja már pocakosan, hogy várhatóan mikor térne vissza a munkába, munkahelyre.

 

A 2 és 3 éves kor közötti időszak kritikus általában, mert a GYES összege már jelképes, ugyanakkor az, hogy felveszik-e valamilyen állami ellátásba, nagyon sok tényezőn múlhat.
A CSED, később a GYED összege kiszámolható, így két évre előre tervezhető az édesanya minimum bevétele – ez felvázol egy képet a megváltozott családi költségvetésről is. A tervezésből ne maradjanak ki a különféle támogatások sem, mint például a GYES, GYED kiegészítés, szülési támogatás! Tapasztalataink alapján a szülők 90%-a nem tud ezekről a lehetőségekről, így ki sem használhatja őket!

 

Amennyiben a munkába visszatérés a gyermek 3 éves kora előtt történne meg, mindenképpen érdemes legalább a védőnővel konzultálni és a közelben vagy a faluban-városban elérhető lehetőségeket végigvenni, összeírni, az árakat is megérdeklődni, és készíteni egy (költségvetési) tervezetet.

 

Tudjuk, nem igazán romantikus időtöltés ez egy kismamának – arra készülni, hogy a még meg sem született gyermekétől mikor búcsúzzon el a nap egy részére, de már egy vázlatos terv is sokat jelent, mind érzelmi, mint anyagi szempontból.

 

Ajánljuk, mert szülői, érzelmi és gyakorlati oldalról nagyon jól összefoglalja a kérdést: http://www.kismamablog.hu/a-baba-fejlodese/bolcsode-maganbolcsode-hova-tegyem-a-picit

 

 

Milyen árakkal számolhatunk?

 

Vidéki nagyvárosokban általában kb. 25-35.000.- / fél nap , 50-70.000.- / egész nap térítési díj körül indulnak a családi napközik.

 

A Fővárosban szinte duplázhatunk, kb. 80.000-től indul az egész nap , elhelyezkedés és a szolgáltatás színvonalától, bónuszoktól függően a határ a csillagos ég. Az állami bölcsöde „megúszható” maximum 30.000.- Ft körül, viszont több lehetőség is van kedvezményre, például ha apuka meg anyuka nem keres kb. havi 90.000.- / fő nettónál többet akkor is van kedvezmény, valamint a díj a hiányzások és az adott hónap naptári napjainak számától függően is csökkenhet.

 

 

Hogyan készülhetünk fel?

 

Amennyiben minden verziót átgondoltunk (jelenlegi perspektívánk, terveink és lehetőségeink tükrében), ez kirajzol majd egy tól-ig költségvázlatot is. Ha már tudjuk, maximum mekkora összeget kell adott esetben mozgósítani, független pénzügyi tanácsadó segítségével megkereshetjük a legjobb megoldást arra, hogy ez az összeg a megfelelő időben rendelkezésünkre álljon a családi kasszát legkevésbé megterhelő módon.

 

Segíthetünk? Kérj időpontot  itt ,és munkatársunk felveszi veled a kapcsolatot, hogy személyre szabottan tájékoztathassunk a támogatásokról, kedvezményekről, megtakarításokról, és közösen a legtöbbet hozzuk ki a rendelkezésre álló lehetőségekből!

 

Még több hasznos információt tudhatsz meg, ha feliratkozol hírlevelünkre! 🙂

 

Szeretettel:

Az Apró Léptek Csapat

 

CSAPAT

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

20 − 4 =

Apró Léptek

A pénzügyi tudatosságnak kiemelkedő szerepe van gyermekeinkre nézve, hiszen jövőjük szabadsága, szakmai lehetőségeik függnek tőle. Ezért hoztuk létre az Apró Lépteket, amelynek legfőbb célja a szülők teljeskörű tájékoztatása és szakmai támogatása a témában, valamint egy tudatosan gondolkodó szülői közösség kiépítése.

Tippek, trükkök, rendezvények