CSALÁD SZÜLETIK

Pénzügyi tudatosság a családtervezésben - támogatások és előtakarékosság

Család Születik VII. – GYED

 

A GYED a CSED lejárta után vagy a gyermekünk fél éves korától igényelhető – az utóbbi években számos változás érintette, amik lehetővé teszik, hogy munkavégzés mellett is járjon ez az összeg, vagy ha optimálisabb, akkor a másik szülőtárs vegye igénybe, ezáltal több maradjon a családi kasszában!

 

Kinek jár a GYED?

 

A GYED-et az a szülő  igényelheti, aki a szülés időpontját megelőzően két éven belül  365 napon át biztosított volt. (Igen, az apuka vagy az örökbefogadó szülő is igényelheti, de nevelőszülő vagy helyettes szülő nem!)  A csecsemőgondozási díj lejárta utáni naptól jár, így érdemes akár már azzal együtt, de mindenképp a lejárat előtt igényelni!

 

Mi számíthat bele a 2 év / 365 napba?(Ennek a 365 napnak nem kell folyamatosnak lennie!)

 

– a baleseti táppénz

 

–  minimum 1 év közép-vagy felsőfokú intézményben eltöltött időből legfeljebb 180 nap)

 

– előző gyermek után járó CSED vagy GYED

 

– rehabilitációs járadék / ellátás

 

Jogosult még:

 

– az a szülő, akinek biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díj folyósítása során szűnt meg

 

– az a biztosított anya, aki biztosított, és az előző gyermeke után járó GYED vagy GYES idején várja második, harmadik gyermekét

 

– az a szülő, aki fizetés nélküli szabadságon van, de biztosítási jogviszonya fennáll (második, harmadik gyermek születésekor is jogosult rá)

 

Meddig jár a GYED?

 

A gyermekgondozási díj havi rendszerességgel, legfeljebb a gyermek kétéves koráig (ikergyermekek esetén hároméves korukig) járó juttatás.

 

 

A GYED-del kapcsolatos kizáró okok

 

–  ha szülő a gyermek 6 hónapos kora előtt keresőtevékenységet folytat. Nem számít bele a nevelőszülőként keresett pénz, a szerzői jogi díjazás, valamit az  SZJA mentes tiszteletdíj

 

– ha a szülő egyéb rendszeres pénzellátásban részesül – kivéve előző GYED, gyermekgondozási támogatás, baleseti táppénz, táppénz, álláskeresési járadék, vállalkozói- munkanélküli járadék, illetve ha a szülő rendszeres pénzellátásban részesül, és a CSED-re vagy GYED-re való jogosultság első napján pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett

 

– ha gyermek családi napközibe, bölcsődébe jár, vagy házi gyermekfelügyeletben vesz rész, kivéve akkor, ha a  jogosult szülő dolgozik, keresőtevékenységet folytat

 

– ha a gyermeket ideiglenes hatállyal a szülő háztartásából elhelyezték, nevelésbe vették, vagy 30 napnál több időre bentlakásos szociális intézménybe adták

 

– ha a szülő előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés vagy elzárás büntetését tölti

 

Munkavégzés GYED alatt

 

A szülő a gyermek féléves (6 hónapos) kora után – GYED folyósítása mellett – korlátlanul végezhet munkát.

 

Ha a gyermek elmúlt féléves, és a szülő szeretne dolgozni – akár más munkáltatónál – a GYED folyósítása mellett, akkor a munkába állását nem kell bejelentenie a gyermekgondozási díjat folyósító szervnek, elég a munkáltatót tájékoztatni, hogy a munkavégzés mellett gyermekgondozási díjban részesül. A folyósításban ez nem okoz változást.

 

Mennyi lehet a GYED összege?

 

Előzetes kalkulációban sokat segíthet a bérszámfejtőnk, azonban a tényleges összeget az OEP számolja ki, annak alapján, amit a munkáltatónk ténylegesen lejelent. Sajnos, sokan ekkor szembesülnek vele, hogy ez nem az általuk ismert összeg volt. Alapvetően a szülést megelőző munkaviszonyban a napi bruttó átlagkereset 70%-a, maximum havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a (azaz 155.400 Ft, napi 5.180 Ft),melyből 10% SZJA-előleget valamint nyugdíj járulékot vonnak le.

 

Abban az esetben azonban, ha nem volt a szülést megelőző 2 éven belül folyamatos a biztosított viszony, a megszakítást megelőző jövedelmet nem veszik figyelembe:

 

– Ha a GYED kezdő napját megelőző 3. hónap utolsó napjától visszafelé számolva rendelkezik száznyolcvan naptári napi jövedelemmel – biztosítási jogviszonnyal – az igénylő szülő, akkor a GYED-et ezen 180 napi jövedelem alapján állapítják meg. Abban az esetben, ha nem folyamatos a biztosítási idő: nem veszik figyelembe a megszakítást megelőző jövedelmet.

 

– Ha a biztosított az adott időszakban, azaz a GYED kezdő napát megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számolva nem rendelkezik 180, csak 120 naptári napi jövedelemmel, de van a jogosultság első napjától legalább 180 napnyi folytonos biztosítási jogviszonya, a GYED naptári napi alapját a 120 napi jövedelem alapján állapítják meg.

 

– Ha a naptári napi alap nem állapítható meg az előző két pont szerint, a naptári napi alap a jogosultság első napján érvényes minimálbér (jelenleg 111.000 Ft) kétszeresének harmincad része.

 

– Amennyiben az igénylő naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincadát nem éri el, a GYED összegének megállapításánál a biztosított jövedelmét veszik figyelembe. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni úgy, hogy a naptári napi alap a jogosultság első napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét nem haladhatja meg!

 

 

– Abban az esetben, ha az igénylőnek GYED, vagy GYES igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követően 1 éven belül újabb gyermek születik a családba, az újabb gyermek után igényelendő gyermekgondozási díj naptári napi alapját a gyermek nagyobb testvérének jogán megállapított CSED naptári napi alapjával össze kell hasonlítani, és mindig a kedvezőbb naptári napi alap figyelembevételével kell az új gyermek jogán járó GYED-et folyósítani.

 

– Ha visszafelé számolva az igénylő nem rendelkezik 180, csupán 120 naptári napi jövedelemmel, de van a jogosultság kezdő napjától legalább 180 nap megszakítás nélküli biztosított viszonya, akkor a naptári napi alapot a 120 napi tényleges jövedelem alapján számolják.

 

– Ha naptári napi alapot ennek alapján NEM tudnak számolni, akkor az a jogosultság 1. napján aktuálisan érvényes minimálbér kétszeresének a harmincadrésze. HA a biztosított naptári napi jövedelme ezt az összeget nem éri el, akkor a biztosított tényleges jövedelmét veszik figyelembe. HA nincs tényleges megállapítható jövedelme, akkor szerződés szerinti jövedelmet néznek, amely nem haladhatja meg a minimum CSED (a jogosultság első napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része) összegét.

 

 

Ha bármilyen kérdésed van a támogatásokkal kapcsolatban, regisztrálj itt és munkatársunk felveszi veled a kapcsolatot!

 

Még több hasznos információt tudhatsz meg, ha feliratkozol hírlevelünkre! 🙂

 

Szeretettel:
Az Apró Léptek Csapata

 

csapat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

5 × egy =

Apró Léptek

A pénzügyi tudatosságnak kiemelkedő szerepe van gyermekeinkre nézve, hiszen jövőjük szabadsága, szakmai lehetőségeik függnek tőle. Ezért hoztuk létre az Apró Lépteket, amelynek legfőbb célja a szülők teljeskörű tájékoztatása és szakmai támogatása a témában, valamint egy tudatosan gondolkodó szülői közösség kiépítése.

Tippek, trükkök, rendezvények